2013. július 2., kedd

Autódiagnosztika: alapok (plusz egyéb nyalánkság)

Első cikkem kicsit pongyola, rövid, és talán átlagembernek semmitmondó lett. Ezen kicsit felbőszülve a Can-bus rendszer bemutatását inkább átugrom, akit érdekel ITT olvashat róla eleget.

Első pontban érdemes az OBD2 adta lehetőségekről beszélni. Mivel ha a csatlakozó, protokoll szabványos, akkor a fedélzeti diagnosztikának is vannak szabványos üzemmódjai, melyből összesen 9 van. Folyamatában fogalmaztam a dolgot, mert egyes üzemmódok átfedik a másikat.

Üzemmódok

Röviden:

01- Élő adatok
02- Freeze-Frame adatok
03- Hibakód lekérdezés
04- Hibakód törlés
05- Lambda-szonda teszt
06- Nem folyamatosan felügyelt rendszerek (nem szabvány)
07- Főggőben lévő hibák
08- Off-board diagnosztika, célirányos tesztek
09- Jármű specifikus adatok

Ezek a szabvány módozatok. Autóként eltérő lehet az extra szenzorok elérése, például Toyota 21, GM 22-es mód.

1. Mód

Ebben a módban az autónk élő szenzoradatokat jelenít meg: általában a fordulatszám, sebesség, fojtószelep, gázpedál, terhelés, stb. adatokra terjed ki.

Itt azonban meg kell állnom egy kicsit: mitől függ hogy, milyen adatokhoz férhetünk hozzá?

Ha OBD2 autóval rendelkezünk, akkor a szabványban foglalt érzékelők mindegyikéhez hozzáférhetünk. Ezek az üzemanyag- és kipufogó (emisszióval kapcsolatos) rendszerek. A szervizkönyv ezen szenzorokat "Általános OBD diagnosztikai eszköz" hozzáférhetőnek titulálja.

Mit is mond ez?

Elm 327, vagy más "gagyi" adapterrel megnézhetjük, hogy mit művel az autónk menet közben. Ehhez nem kell más, mint egy olyan szoftver, amiben a szabvány által deklarált szenzorok címei be vannak táplálva.

Hogyan is néz ez ki?

Ha a sebességet szeretnénk megjeleníteni (nagyon leegyszerűsítve): az adapteren keresztül kiküldünk egy kérdést, melyben az érzékelőnk címe szerepel, ő pedig ezt megkapja, ha "felismeri" az üzenetet, akkor "Válaszol" rá.

Példa: 010D, 01-üzemmód, 0D-pedig a szenzor címe. Ő válaszként ad 1 byte adatot. (Minden Hexadecimális számrendszerben van.) Majd a megfelelő egyenlet, képlet alapján az alkalmazott szoftverünk megjeleníti az aktuális sebességet.

Ha végiggondoljuk nem is annyira bonyolult, akkor joggal jön a kérdés: Miért nem férünk hozzá mindenhez? Miért kell egy hibakód törlésért, esetleg 10 perces diagnosztikáért olyan sokat fizetnünk?

A gyártók előszeretettel csak a szabványban szereplő (emissziós) szenzorokat "címkézik" megfelelően. Amihez mi is játszva hozzáférhetünk, ez azonban csak töredéke annak, amit valójában tud az autónk.

Példaképp hadd említsem meg az autómat, ami nem valami csúcsmodell: 2008-as SX4 1.5, nincs ESP, 4x4, stb., kivéve ABS, ami ma már kötelező minden autóban. Nagyából olyan 10-15 adathoz férek hozzá (ez már elég baráti támogatottság), azonban a szervizkönyv nem kevesebb mint 50+ szenzort ismertet. Pedig ez csak egy "mi autónk", BMW, Volvo, egyéb luxus kategóriánál 200-300 adat is előfordul.

A diagnosztika azért drága, mert jogdíjat kell perkálni ezekért a titkos "Címekért". A világcégek nyerészkednek pofátlan módon. Nem a felszerelés kerül sokba (a jogdíjhoz képest), sőt nem is a szaktudás. Napi/havi díjat kell fizetni, ami például a Suzukinál 1000 dollár. Ha mindez nem elég, frissítés még ezen felül értendő havonta/negyedévente. Plusz egy olyan szerződés aláírása, amit ha megszeg az ember akkor, azon márka szóba nem áll többet vele, ráadásul be is perelik.

Tehát visszatérve az eredeti témához, 1 mód szabványos, 01 száma. Neten ezen címeket csak PID-nek nevezik. Bepötyögve a Google-be megtalálhatjuk a szabványos Paraméter címeket. LINK

2, 3, 4, 7-es Mód

Hibakódok keletkezésének algoritmusa
A folyamat megértéséhez szükséges egy fogalom tisztázása: üzemciklus. Egy üzemciklus alatt azt értjük, mikor a jéghideg állapotból bemelegszik a motor x °C-ra, majd tartja, ha visszahűl a küszöb érték alá (pl.: 40 fok), akkor kezdődik előröl az üzemciklus.

A hibakódok ennek függvényében tárolódnak az ECU memóriájában. (Kiolvasása a 3-as módban, 03). 
Ezen belül is három alcsoportra oszthatóak, szokás színnel is jelölni őket.

- Szürke hibák (7. mód, 07): ECU algoritmusa szerint (változó) annyit tesz, hogy a hiba függőben van, mivel akkor tekinti valós hibának a vezérlő, ha 2 vagy több üzemcikluson keresztül a hiba fennáll.

- Piros hibák: a hiba 2 üzemciklus óta fennáll, ilyenkor jelenik meg a MIL-lámpa (kis motor ikon), és a hiba függvényében akár le is "tiltja" az autót.

- Zöld hibák: azok a vörös hibák, melyek nem voltak jelen 3-5 üzemciklusig. A MIL-lámpa kikapcsol, az esetleges korlátozások oldásra kerülnek, azonban a memóriában kiolvashatóak maradnak.

- 40 üzemciklus hibátlan működés esetén a memóriából végleges törlésre kerül, vagy mi magunk 
töröljük (4.mód, 04).

Freeze frame: Csak piros hibáknál tárolódik, a hiba bekövetkezésekor jelenlévő környezeti paraméterek (01). Fordulatszám, sebesség, fojtószelep helyzete stb. (2. Mód, 02).

5, 6 és 8-as üzemmódok

- 05, lambda szondák tesztfunkciói, 23 különböző paraméter tartozhat ide
- 06, nem előírt rendszerek felügyelete, járműspecifikus EGR, tankszellőztetés stb.
- 08, egyéb Off-board funkciók elérése külső teszt készülékekkel. (gyártó specifikus)
- 09, jármű adatainak lekérése VIN-kód, sorszám stb, ECU adatai

Hibakódok

A hibakódok felépítése:

YXXXX

-Y: mindig egy betű. Lehetséges jelölések:
-P: hajtáslánc
-B: karosszéria
-C: futómű
-U: BUS-rendszer

XXXX mindig szám
- Első karakter (hibakód csoportja)
0: szabvány kód,
1: specifikus kód,
2: szabvány kód (ISO és SAE szabvány),
3: két eset lehetséges (a: P3000...P3399 : Specifikus kód; b: P3400-P3999: Szabvány kód ISO és 
SAE).

- Második karakter (Mely rendszerhez tartozik a hiba)
1,2: Üzemanyag, MAP szenzor
3: gyújtásrendszer
4: Kibocsájtás csökkentő rendszerek
5: Sebesség és üresjárati rendszerek
6: ECU és azok kimenetei
7,8: Sebességváltó

- Harmadik és negyedik karakter (melyik komponens, milyen hiba)

A szabványos hibák kódjait neten sok helyen megtaláljuk, a specifikus kódokról pedig a szervizkönyv ad tájékoztatást. HIBAKÓDOK

Interfészek: Kínai adapterek

Milyen szempontok szerint válasszunk adaptert? Mire van szükségünk, mire nem. Fogós kérdés annak, aki még sohasem használt ilyen eszközt. Persze a "professzionális" eszközöket nem fogom bemutatni, csak a mindenki által elérhető multi protokollos adaptereket.

Hogyan válasszunk?

Döntsük el, hogy folyamatosan szeretnénk-e használni, vagy csak alkalmanként? Mennyire számít a sebessége, sok adatot akarunk megjeleníteni, vagy csak 1-2 PID-ről lenne szó (PID/sec)? A méret sem utolsó a szempontjaink közt. (Főleg akkor, ha kuplung pedál felett van a OBD csatlakozó.) Hibakód olvasásra szinte mindegyik alkalmas, azonban a kivitelezés minőségét mindig tartsuk szem előtt, hatalmas szórás van a piacon.

Olcsóbb cuccok:

Elm 327, kínai olcsó adapterek. Amazon/ebay-en megvásárolhatóak. Magyar online boltokban, vaterán is van belőlük bőven. Szokás klón adaptereknek nevezni őket.

Néhány kép:




Általánosságban elmondható róluk, hogy OBD2 szabvány protokollokat ismerik. Ugyanazon funkciókra képesek, áruk 10$-50$ közt mozog. ELM 327 kompatibilisek.

Adatkapcsolat: Bluetooth, WiFi, USB. Döntsük el melyik a jobb. Szűk keresztmetszet az adatkapcsolat szempontjából egyébként nem a BT vagy a WiFi lesz.

Sebesség: olyan 15-20 PID/sec körül mozognak. De itt is van szórás rendesen.

Minőség: Ha külföldről veszünk, mondjuk ebay, nézzük meg az eladó értékeléseit. 10$ alatt ne nagyon rendeljünk. Ha országon belül vásárolunk, akkor próbáljuk ki ha van rá lehetőség, esetleg csak garanciával (boltból) vegyünk. Bár én nem igazén értem a magyar piacot, 10 $-os adaptereket van ahol 14eFt-ért vesztegetnek.. (Biztos sok a vám, meg az 1000%-os haszonkulcs).

Hibák: Ha kifogunk olyan adaptert ami Kínai a taiwani másolatának a hongkongi kalóz verziója, akkor legrosszabb esetben az interfészünk meg sem fog mukkanni. Jobb esetben, ha akadozva jönnek az adatok, esetleg folyamatosan dobálja a BT, Wifi, Usb kapcsolatot. Ennek okai az alkatrészek silány minősége.

Ilyen adaptert használok:


A márkája: Buyobd,
Típusa: Vgate Icar iV350. kell az iPhone imidzs :)

AZ eladó szerint 4x gyorsabb, mint a hasonló adapterek, 2012-es fejlesztés, stb., sablonszöveg.
Maximum 30 PID/sec-t mértem, nem is olyan rossz ez 20$-ért. Másik fontos dolog, elég jó minőségű cucc, class 2 Bluetooth. Stabil és jól is teszi a dolgát (volt Wifi-s is), van ON/OFF gombja, nem szívja az aksit álló helyzetben.

VIGYÁZAT!

Vannak olyan adapterek, melyek a vásárlók beetetésére szolgál. 

Interfészek: scantool adapterek

Ezeket az adapterek Scantool.net-ről rendelhetjük, de ebay-en is hirdetik őket. Közel egyformák, kivéve a kommunikáció módját, mely szerint lehet BT és USB, áruk 100$ és 150$ közt mozog. Külföldi oldalakon istenítik nagyon.

Képek:

OBDLink MX

OBDLink

OBDLink SX

Sebesség

Ezek az adapterek a piacon a leggyorsabbak: 60PID/sec (több hivatkozás alapján). Ha USB-s változatra esne a választás (PC v. izmosabb androidos eszköz használata szükséges), akkor a 120 PID/sec sem elképzelhetetlen. (Valóban real time data). Egyébként egy 600Mhz-s androidos telefont már izzasztja rendesen a 30PID/sec is.

Extra funkciól

Milyen protokollt támogat?: Gyakorlatilag mindent, ami a világon létezhet, mivel frissíthető firmware-rel rendelkezik. Ebből kifolyólag folyamatosan érkezik rá a frissítés, még olyan protokollokra is, amiknek igen ritka az előfordulásuk.

Alvó funkció: Folyamatos adatkapcsolatot tesz lehetővé anélkül, hogy leszívná autónk aksiját. Működése teljesen automatikus: figyeli OBD csatlakozón érkező 12 voltot, és ha 10 percig nincs ingadozás (+-0,1 Volt) akkor kikapcsol. Ez azért is jó, mert nem kell nyomkodni, dugdosni indulás előtt. Csak elfordítjuk a kulcsot és már látjuk is az adatokat.

Három év garanciát kapunk, pénz visszatérítési lehetőséget ha nem tetszik. Ebből kiindulva nincs probléma a minőségével.

Interfészek: egyéb adapterek

Eme adapterek elég ritkán kerülnek használatba. Nincsenek pontos adataim róla, de annyi biztos, hogy nem mindegyik ELM 327 kompatibilis, ergo nem férünk hozzá akármilyen szoftverrel, androidos alkalmazással.

Néhány példa:

PLX Devices: Kiwi

100 dolcsiért juthatunk hozzá, a vélemények megoszlanak. Valaki szerint lassú, de hibás példányokra is panaszkodtak már. (ELM 327 kompatibilis)

Garmin ecoRoute
Nem ELM 327 kompatibilis, csak a Garmin által forgalmazott készülékekkel csatlakozhatunk hozzá. Egyébként elég pofás darab. Jó látni, hogy egy nagyobb gyártó is észrevette az OBD eszközök szélesebb felhasználhatóságát. Szintén olyan 100$ körül juthatunk hozzá.

Track Electronics ConsultBT


Nissan Consult protokolljára kihegyezett darab. A Nissannak volt egy olyan heppje, hogy teljesen egyedi csatlakozóval és protokollal látták el az autóikat. Szoftver támogatottságát tekintve fejlődésben van. Több program is béta teszt alatt áll.

A felsorolást még folytathatnám a végtelenségig. Több autó-specifikus készülék is leledzik még a piacon, Volvo, VW, Audi, BMW. Ezek az eszközök azokhoz az autókhoz jönnek jól, melyeket a szabvány előtt (2001) gyártottak. Mivel nem volt szabvány így elképzelhetjük, hogy mennyi ilyen adapter létezik.



Autódiagnosztika: alapok

Ezen cikksorozattal szeretnék némi segítséget nyújtani azok számára, akik otthon szeretnék diagnosztizálni autójukat. A mai korszerű járműtechnológia fontos (ha nem a legfontosabb) része a fedélzeti számítógép, amit a járművünk agyának is nevezhetnénk. E rendszerek minden modern (1990 után) járművön kivétel nélkül megtalálhatók, más kérdés, hogy milyen formában.
Első lépés autónk diagnosztizálásában az, hogy meghatározzuk milyen protokollt használ, ami gyakorlatilag azt jelenti kb., hogy milyen nyelven „beszél”. Sokszor azonban ez nagyon nem egyértelmű, nem csak nekünk átlagembernek, de egy szakszervizben edződött szerelőnek sem.

(megj.: Ezen témakör leírása nem egyszerű feladat, sok gyártó más-más protokollt alkalmaz; pl. függ, hogy melyik országnak gyártották az adott típust, másrészt ez sem biztos érv mert, pl. az EU szabályozásnak sem tettek eleget bizonyos gyártók, inkább irányelvként kezelték. Pontos meghatározást az adott gépjármű szervizkönyvében találhatunk.)

A kezdetek….

- Nem is olyan régen, 1967-ben azt gondolták, ha már van elektromosan vezérelt porlasztó, akkor miért ne lehetne valamilyen módon az esetleges hibákat kiíratni (villogtatni stb.) Volkswagen type-3.
- Datsun 280Z, 1975: ha már elektromosan vezérelt, akkor miért ne vezérelnénk, monitoroznánk dinamikusan.

- 1980: az amerikaiak rájönnek, hogy nekik is kell egy ilyen, legfőképp a GM. Megalkotják az ALDL-t (Assembly Line Diagnostic Link) kb.: innentől datálódik a modern diagnosztika.

OBD-I rendszerek:

ALDL-ALCL: Mint már írtam, a General Motors saját fejlesztése, használata 1980-ra datálódik, az OBD-I megnevezés azonban sántít, mert nem volt szabványosítva. Ezért az OBD-II megjelenése után, mindent OBD1-nek neveztek, ami előtte volt.


A csatlakozó szabványos, 12 lába van. Azonban a kezdeti időkben csak 5 lábat, majd 10-et, a végén mind a 12-őt kihasználták. Bár ez sem teljesen igaz, mert típusonként teljesen változó, specifikus, egyedi kialakításuk is volt. Próbálhatnánk rendszert keresni benne, de azt hiszem nincs sok értelme. Kommunikációja pulzus-szélesség modulációval történik (PWM). 160 Baud gyorsaságú (mennyi modulált jel 1 mp alatt). Akit érdekel ITT olvashat még róla.

Még mindég nem szabványos OBD-1.5:

Átmenet tapasztalható, a jelen és a múlt között. Ez annyit tesz, hogy fizikailag már teljesen megfelel az OBD-II szabvány által használt: J1962 DTC (Data link connector) csatlakozónak:


Azonban képességeit tekintve, elmarad modernebb változattól. Figyelem ha ilyen csatlakozó van autónkban, még nem jelenti azt, hogy OBD-II. Pontosan utána kell nézni milyen a lábkiosztása, mit használ és mit nem.


A 90-es évek elejétől terjed nagyjából az ezredfordulóig. Ha használni szeretnénk ezen rendszereket, és szerencsénk is van, akkor egy mezei OBD interfésszel már rá tudunk csatlakozni. Ha nincs szerencsénk, akkor a gyártó által specifikált méregdrága diagnosztikai eszközt vagyunk kénytelenek használni.



OBD-II avagy EOBD más néven: JOBD, EOBD2:

Megszületése az állami szabályzásnak volt köszönhető: emisszió csökkentés és a teljes üzemanyag és motorrendszer diagnosztizálása. Ha hiba lépne fel, akkor azonnal tájékoztat egy kis lámpácska a műszerfalon. Ha még nagyobb a baj, akár le is tiltja azonnal az autó vezérlését (aki járt már így, biztos élvezte...).
Amerikában 1996-tól kötelező az összes autóhoz, Európai bizottság határozata szerint 2001-től az összes benzines, 2003-tól az összes dízel autóhoz kötelező (jó megállapítási alap lehet, ha Euro 4 emissziós autónk van).

SAE J1850 PWM és VPW: GM és Ford használja. pulzus-szélesség moduláció és változtatható impulzusszélesség. Főleg USA-ban elterjedt.

ISO 9141-2, ISO 14230, KWP 2000: Német autók imádják.

ISO 15765: CAN-BUS: Bosch és Intel találmány, az ipari alkalmazásból jött az ötlet, hogy autókban is jó lehet. (2008 után az egyeduralkodó)

A szabványos EOBD az emisszióval kapcsolatos vezérlésre, diagnosztizálására tér ki, azonban a gyártók sokkal bővebb támogatottságot adhatnak: ABS, ESP, automata váltó, 4x4, légzsák, multimédia, műszerfal stb..

Egy kis segítség csatlakozónk lábkiosztását illetően:

A következő részben a CAN-BUS rendszerekkel szeretnék foglalkozni.